← VISSZA
Szülei Életrajz: Egyebek
Éberling Nagy Pálma
- Éberling Gusztáv (1840-1881)
- Romeiser Hermina (1849-1883)
- Dr. Éberling Gusztáv (1840-1881) osztrák származású jogász, aki a császári és királyi katonai kincstár jogi képviselője volt, később ügyvédi irodát nyitott Pesten és az osztrák származású Romeiser Hermin (1849-1883) szülők gyerekeként 1874. december 24.-én született Budapesten. Három fiú testvére volt, Dezső, Oszkár (gyerekkorában meghalt) és Árpád. Már szülei is Budapesten születtek, a Romeiser családnak vasgyára és kereskedése volt Budapesten, a mai Deák tér helyén. Pálma még Éberling néven született, csak felnőtt korukban magyarosítottak Árpád bátyjával együtt Nagyra, mert egy Éberling nevű ismert bűnöző miatt abban az időben ez a név nem hangzott jól. Kilenc éves korában elvesztette édesanyját, (nem sokkal korábban édesapját is). Romeiser nagyszülei nevelték fel.
Egy megyebálon ismerkedett meg későbbi férjével, Matolcsy Miklóssal, aki akkor már tanársegéd volt az egyetemen. Mindkét család nagyon ellenezte a tervezett házasságot, de végül 1896. június elsején a Kálvin téri református templomban Szász Károly püspök összeadta a fiatal párt. Az évek során nyolc gyerekük született, akik közül hat élte meg a felnőtt kort. A család kétlaki életet élt, Pesten is volt lakásuk a Boráros tér környékén és Farmoson az úgynevezett Felső-házban. A gyereknevelés, háztartás vezetés mellett az I. világháború utolsó éveiben bekapcsolódott a sebesültek ápolásába és ennek kapcsán ismerkedett meg a vakok helyzetével, problémájával. A testi ápolás mellett lelki vigaszt is nyújtott az ápoltaknak, bibliaórákat, ige-magyarázatokat tartott számukra, bibliát adott a rászorulók kezébe. Ekkor döbbent rá, hogy a vakoknak nincs bibliája.
Felvette a kapcsolatot a Vakok Intézetével (itt is szervezett bibliaköröket) majd felkereste Frommer Lajos fegyvergyárost, aki kérésére megszerkesztett – megépített egy Braille írású nyomdagépet, ami a kor technikai színvonalát messze meghaladó szinten, minőségben tudott írásokat, könyveket nyomtatni vakok számára. Hosszú tárgyalások után 40.000 koronáért megvette a gépet. A rengeteg pénzt a református egyház támogatásával hazai és külföldi adományokból, támogatásokból gyűjtötte össze. Farmoson 1925-ben helyezték üzembe a nyomdát a Matolcsy kúria (Felsőház) mellett álló kis Burda házban. A teljes vak Biblia kiadását tervezte, 120 példányban. Néhány kötet híján el is készült a nagy mű. (Egy kötet 25x34 cm-es méretű, 5-6 cm vastag könyv volt; vastag, keményfedelű borítóval). A teljes Biblia 5-6 könyvespolcot töltött meg.
Egész életében sokat betegeskedett (tüdőbajt kapott), gyenge fizikumú asszony volt, de szenvedéseit titkolva, hihetetlen lelkierővel dolgozott a vakokért. Végül 1936. szeptember 6. -án rákban halt meg. Az utókor a „vakok misszionáriusaként”, a „vakok anyjaként” tartja számon, tiszteli őt.
