Ivánka család a magyar történelemben

Ivánka Ida, mint Kaas C. Eduárd felesége a családi temetõ központi sírhelyén nyugszik férjével együtt. Ivánka Ida Szemeréden született 1813.május 8.-án (1891. november 23.-án halt meg Budapesten) Ivánka László (1782-1819) földbirtokos, Hont vármegye fõszolgabírója és Péchy Petronella (1891-1846) négy gyerekének egyikeként. Bátyja, Ivánka Imre (1810-1896) az 1848-as szabadságharc ezredese volt, a bukás után Königgratz várában raboskodott egy évig. Késõbb, a kiegyezés után a fõrendiház örökös tagja lett, a Magyar Vöröskereszt alapítója és elsõ igazgatója volt. Ami a temetõ története szempontjából érdekesség: az alapító Kaas Melanie és Matolcsy Károly esküvõjén, amit Tápiószelén, 1860. október 23.-án tartottak unokahúga tanúja volt. Farmos környékén az Ivánka családnak az 1800-as évek közepén 10.000 hold földjük volt. (» 6000 hektár). Így Kaas Eduard vértes kapitány nagyon gazdag családba nõsült be, amikor elvette Ivánka Idát.

Az Ivánka család egyike a legrégebbi magyar családoknak. 1251-ig a felmenõ õsök egyértelmûen dokumentáltak, de a családi legenda szerint az 1200-as évek elejéig visszavezethetõ a családfa.

II. András árpádházi magyar király 1217-18-ban keresztes háborút vezetett a Szentföldre Jeruzsálem visszafoglalására az araboktól. A seregében volt hat magyar vitéz, az Erden nemzetségbeli Ivánch hat fia: György, János, Miklós, Ivánka, Jakab és Lõrinc. Az egyik – arabokkal vívott - ütközetben a király lovával, nehéz páncélzatban beleesett a Jordán folyóba, Ivánka kimentette õt a vízbõl, megmentette az életét. (Jakab és Lõrinc meghalt a csatában) Ezért II. András nemességet adományozott Ivánkának hatalmas földbirtokkal. Nemesi elõnevét is akkor kapta: „draskóczi és jordánföldi” Ivánka család. Ezt a nemességet újította meg IV. Béla 1251-ben.

Itt kezdõdik a hiteles, dokumentált családi história aminek van egy érdekes, országos momentuma is. Az 1300-as évek közepén a felvidéki Túrócz és Liptó vármegyékben elszaporodtak a hamisított birtoklevelek, föld adás-vételiszerzõdések, amiket egy bizonyos János deák készített, hamis pecsétekkel, aláírásokkal. A hamisítót elfogták és kivégezték. A király kiküldte Bebek Imre országbírót – tejhatalommal felruházva – a két megyébe, hogy „azokban az összes nemességnek birtokjogairól szóló okleveleit megvizsgálja, azokat lajstromba vegye”. Ez az összeírás, birtok revízió 1391-ben zajlott le, így készült el azon két „nemesi birtokregestrum” melyekhez más hasonlót, megbízhatót történelmünk nem ismer.

IV Béla idejébõl az Ivánka családdal kapcsolatban két birtokadományozási dokumentum is fennmaradt. Az elsõ az 1251-es mely szerint Kopasz Ivánka – a Husz-Pázmán nembõl származó nemesi család sarja – Túrócz vármegyében „két ekényi” földet kapott IV. Béla királytól. A második 1262-bõl származó adománylevél, amely szerint IV. Béla Draskócz és Jordánfalva környéki birtokok adományozásával megerõsítette az Ivánka család nemességét. Ezek szerint a Jordánföldi nemesi elõnévnek nem a Jordán folyóhoz, hanem a felvidéki Jordánfalvához van köze. Az Ivánka család címere is egy páncélba öltözött vitézt ábrázol, egyik kezében jogar, másikban országalma, háttérben a kereszttel, amik utalhatnak a Szentföldi királymentésre is.



Következő cikk >>>