Matolcsy Mátyás népbírósági pere

Budapest, 2013. november
Összeállította: Dr. Matolcsy Mátyás

Előszó

A rendszerváltás után – a ’90-es évek elején, amikor a nagy fejetlenség következtében a korábban titkos dokumentumokhoz hozzá lehetett férni – Édesanyám megszerezte Édesapám bírósági aktáit. Unokatestvérem, dr. Jobbágyi Gábor – jogász – baráti kapcsolatai révén csináltatott egy másolatot a dokumentumokról és Édesanyámnak adta. Akkor Édesanyám megmutatta nekem, de arról sem akart túl sokat mondani, hogyan került hozzá, és azt sem akarta, hogy további másolatot csináljunk róla. Félt, hogy baj lehet belőle. Édesanyám, akinek nagyon kemény élete volt és az élet számtalan nehézségével megbirkózott, semmitől sem félt, csak a kommunistáktól. Ismerte őket, módszereiket.

Halála előtt a dokumentumokat átadta nekem. Beleolvasgattam, megdöbbentem. Gépészmérnök vagyok, nem jogász, de elemi jogismeretemet, igazságérzetemet sértette az a folyamat, az az eljárás, ami a dokumentumokból felsejlett. Szerettem volna, ha a családi utókor, a leszármazottak megismerik a valóságot. De az is nyilvánvaló volt számomra, hogy ezen rendezetlen dokumentumok nem olvasmányosak, hiába sokszorosítanám őket, senki nem venné kézbe, senki nem olvasná el, senki nem elemezné a háttérben rejlő összefüggéseket. Hosszú évekig én sem csináltam vele semmit, csak nyomta a lelkemet, hogy halálom után az egész gyűjtemény az enyészeté lesz és már nem lesz senki, akinek személyes kapcsolódása, ismerete lenne Édesapámmal, a korral és az üggyel kapcsolatban. Ezért elhatároztam, hogy feldolgozom, olvasható formába rendezem Édesapám Népbírósági perét a meglévő dokumentumok alapján.

A munka megkezdésekor egy nehéz problémával kerültem szembe: az objektivitás, a hitelesség kérdésével. Ha eskü alatt vallanám, állítanám objektivitásomat, akkor sem hinné el – jogosan – senki. A hitelesség pedig hűvös történészi megközelítést (kutatást, elemzést) igényelne. Az azonban a dokumentumokból is nyilvánvaló volt, hogy a vádirat, az ítéletek nem hiteles adatokon, tényeken alapulnak, Édesapám ezekre válaszként adott védekezéseinek objektivitása is értelemszerűen megkérdőjelezhető. Az igazság megközelítése a higgadt kívülállást, a kor társadalmi, politikai folyamatainak ismeretét, minden lényeges kérdésnek való utánjárást, ellenőrzését igényelné. Ehhez nekem sem felkészültségem, sem energiám nincs. Ez a kis összeállítás azonban nem az általános magyar történelem, hanem a családi história számára készül. A magyar történelem számára nem sokat jelentett, amikor családfa kutatásom során például írott feljegyzéseket találtam dédapámról – Matolcsy Károly, Cegléd város első királyi közjegyzője volt – de számomra igen nagy értéket képviselnek ezek a dokumentumok. Azt remélem, hogy ez az összeállítás a családi múlt után érdeklődő déd és ükunokák számára hasonló értéket jelent majd. A történelem pedig – reményeim szerint – egyszer mégis csak megíródik hitelesen, a tények a helyükre kerülnek. Ha meg nem, talán nem is voltak olyan fontosak a történelem számára.

Az összeállításnak három fontos része van: az iratok rendszerezését követően azok száraz lírása, bemutatás; majd azok elemzése – ami már nem törekszik az objektivitásra – a „Néhány szubjektív gondolat” és a „Zárszó” fejezetcímek alatt, végül a Mellékletek. Fontosnak tartottam, hogy a per alapvető dokumentumai részesei legyenek ennek az összeállításnak, hogyha valaki kételkedik az én elemzésemben leírtak „szubjektív-objektivitásában”, ellenőrizhesse azokat az eredeti forrásokban. Tehát a per legfontosabb hat dokumentuma a Mellékletekben található meg.

Letöltés: mmnepbirosagiper.pdf (114 oldal)


Következő cikk >>>